© Off Péter - 2038 Sóskút, Jókai utca 18. - 0036-20-9730840 - offpeter[kukac]freemail[pont]hu - design by webmíves
  >>> TOVÁBB A GYERTYÁKHOZ    

TÖRTÉNETE TECHNOLÓGIÁK ÁRAK GYERTYAGYÚJTÁSI SZABÁLYOK MÉRETEK

Régen a gyertya az ember életének szerves része volt, így használata olyan sztereotípiának minősült, amiről fölösleges lett volna beszélni, mint mondjuk ma arról, hogyan kell felkapcsolni a villanyt, vagy kinyitni a hűtőszekrényt. Ma azonban már nem magától értetődőek bizonyos dolgok, így itt szeretném fölhívni a figyelmet egy-két tudnivalóra a gyertyagyújtással kapcsolatban.

A gyertya nyílt láng, bármilyen csekélységnek is tűnjön, nyílt lángként is kell kezelni, azaz ne hagyjuk őrizetlenül, ne tegyük gyúlékony vagy robbanásveszélyes anyag közelébe. Valamint célszerű elkerülni, hogy valamilyen másik hőleadó tárgy közelébe kerüljön, mert ha a gyertyatest anyaga nemcsak a gyertyalángból, hanem máshonnan is hőt vesz fel, megbomlik a hőegyensúly, s több parafin olvad meg, mint amennyit a láng elégetni képes. Ez aztán többféle problémához is vezethet, de leggyakrabban egyszerűen lecsurog a gyertyánk oldalán a viasz, s nyomot hagy bútorunkon, terítőnkön. Itt jegyezném meg azok számára, akinek már volt hasonló problémájuk, hogy a parafin oldószere a benzin, de a vasalós trükk is kiváló. Csak ne egyszerre! A huzat is hasonló gondokat okozhat. A gyertya kanóca kapilláraktivitással szívja föl a megolvadt parafint, ezért fontos a kanóc hossza. A túl hosszú kanóc lángja füstöl, a túl rövidé pedig csak kis lángot ad, optimális a 6-8 mm hosszú kanóc. Manapság azt tapasztalom, hogy sokan, valószínűleg kényelmi okokból, beledobják a meggyújtásra használt gyufa csonkját a gyertyába, talán abban a hiszemben, hogy az ott majd nyomtalanul elég. Hát valóban elég, de nem nyomtalanul, ugyanis nagyon gyakran elkezd úgy viselkedni, mint egy második kanóc, és szép nagy fényt is ad, melyet eleinte nyilván nagy örömmel veszünk tudomásul. Ám hamarosan kiderül, hogy milyen árat kell fizetnünk ezért a plusz fényességért, ugyanis kiég a gyertyánk oldala, s a már fentebb leírt okból lefolyik a megolvadt viasz oda, ahová nem kéne. Így mindenkinek azt tanácsolnám, hogy keressen a gyufának egy hamutartót.

Végül a gyertya eloltása. Bár jómagam is gyakran vétek e szabály ellen, kötelességem fölhívni a figyelmet, hogy a gyertya elfújása nem megfelelő mód az eloltásra, hiszen ezzel pont oxigénnel tápláljuk. Az oxigénmegvonás a megfelelő metódus, amit egy alkalmatos gyertyakoppintóval kiválóan végre is tudunk hajtani. Ha ez nem áll rendelkezésre, akkor valamilyen fémeszközzel az égő kanócot az alatta megolvadt folyékony parafinba bele kell fojtani, majd újra kiegyenesíteni.

Saját gyertyáimhoz is adnék némi speciális tanácsot. Mivel a többi gyertyától eltérően megmarad a gyertya oldala, melyen gyönyörűen átvilágít a gyertyaláng, célszerű 4-5 óránként eloltani, s egy fél órát pihentetni. E tanácsok betartásával gyertyáink magasságának minden millimétere egy óra égésidőt jelent.